Visszaemlékezés

Ez egy visszaemlékezés arra a majd' egy éves időszakra, mikor a semmiből egyszer csak klinikai depresszióba süllyedtem. Nem voltak előjelek (vagy ha mégis, én nem láttam), egyszerűen egyik hétről a másikra magamba fordultam és nem beszéltem, nem csináltam semmit, nem mentem sehova, szinte nem ettem, vagy csak alig, és egész nap a falakat bámultam.
Nem kérek együttérzést vagy meghatódást. Ez egyszerűen egy élmény, amit most megosztok a nagyérdeművel.
Fényeket ki, dobpergés és....!

Cím: Művészi önpusztítás