Fehér ing, műmosoly

Újabb elmélkedés, jobban mondva magán jellegű viták a világgal.











Én szóltam.

Egész boldog is lehetnék...

Csupán halk megjegyzés, innen a távolból.
Néha, nagyon ritkán - mert persze nem kell túlzásokba esni -
Lehet, hogy felvillanyozná a napomat, ha látnék egy-két kritikát/megjegyzést.
De csak lehet.
Senki ne vegye erőteljes célzásnak.

Ezzel a lendülettel pedig vissza is bújnék a mély, sokat(nem)mondó hallgatásba, ami két írás közt telepszik meg.

Várakozás - szögre akasztott érzelmek

Az utóbbi időben (évekről esne szó), mintha egy mélységes mély kút fenekén ülnék, egymagam.
A változatosság kedvéért ismét más személy helyébe képzeltem magam, bár teljesen nem tudtam elszakadni a saját valóságomtól sem - már ha ezt annak lehet nevezni.

 A téma: Illúzió-kergetés, hazugságokba való kényszeres menekülés
Figyelmeztetés: Nem egy pille-könnyű fanfic.

Enyhén fűszeres Johnlock fic, fluffáradatba mártva

Tényleg nem tudom, hogy mi járhatott a fejemben, mikor ezt megírtam.
Fluff?! Komolyan?!
Saját magamnak egy óriási facepalm, cöh.
Szégyellem is magam, hogy ilyesmire vetemedtem, de ugye az unalom, kimerültség és némi Johnlock fanart csodákra képes.

A lényeg!
Téma: Sherlock és John egy sikátorban. Hideg van. Nagyon.
Figyelmeztetés: slash és fluff - vagy valami hasonló.

- miért vagyok mostanában ennyire romantikus?! -


Mi sül ki ebből....
apró megjegyzés: az inuitok az eszkimókon belül egy nyelvcsoport - és amúgy sem szeretem az eszkimó szót használni.

John, mint melléknév... az első a legnehezebb.

Annyira John...

Első Johnlock fic - fogdmegjól.
Szóval, úgy döntöttem némi átolvasás/írás után, hogy ez kezdetnek jó lesz. Nem a legjobb/legsherlockosabb megoldása a témának, de most ennyi telt tőlem. Majd még gondolkozom rajta, hogy mi is illene hozzá a legjobban.
Elég rövid.
Elég egyszerű.
Elég romantikus.
- csak a vége.

Így átolvasva, lehet, hogy ez már fluff, legalább is nálam. Ha!

Téma: Sherlock visszatér, John meg csak olyan... john.

Figyelmeztetés: slash! (még 12+ sem, szóval... mindegy, azért ideírtam), illetve, ha még nem láttad a második évad befejező részét - először szégyelld el magad, aztán - nehogy tovább olvasd!

Nem porosodik, csak elfelejtődik

Nos, nemrég rábukkantam néhány (hozzám képest elég sok!) régi írásomra a gépemen. Mivel egyenlőre az ég világon semmi kedvem folytatni a jelenlegi 'projektemet', így most mindenki falatozzon kedvére ebből!

Figyelmeztetés: OC, viszont van benne slash! (bár az max csak 16 karikás)
Nem egy remekmű, de olvashatónak titulálnám, jó szórakozást!


Tartalom, röviden: Egy bohócról meg az madaráról.

[megjegyzés: megtaláltam a frissített változatát, egy picit más, mint az eredeti, egy picit jobb]



Jó tanács - Ne akarjatok találkozni azzal a madárral.

Az a nagyon-nagyon kék ég

Elmélkedés a mostani állapotról.

Melankólia vagy depresszív elmezavar?

Erőt vettem magamon épp az iménti pillanatban és írtam egy kis szösszenetet. Ez egy részletnek indult egy születendő történethez, ami egy életunt fiatal sorozatgyilkos nőről és egy kétségbeesett nyomozóról szólna, akit az iménti nőszemély lassacskán az őrület határára sodor. Később, vagy talán még ma feltöltök egy másik részletet is, amiből az egész indult - de ezen majd még elgondolkodom.
Figyelem! A fogalmazás pocsék, és nem írtam át semmit az eredetihez képest, nem húztam ki semmit, pont azért, hogy megmutassam, mennyire szánalmas tud lenni egy ilyen letargikus személy irománya.
Majd alkalomadtán vegyétek ki a zsebetekből és egy hosszabb, unalmas úton olvassátok el, jó szórakozást!

És most nagy mosoly! [Csak nehogy úgy maradjatok.]